A Bükk alján nemcsak az erdők és a hegyről lefutó gyors patakok szépsége vonzza a látogatókat, de az is, amit az évezredek és maga az ember a kőbe vájt: barlangok, kaptárkövek, barlanglakások és borospincék. Számos kijelölt túraútvonal segít a kirándulóknak, a gyakorlottabb túrázók pedig végigkerékpározhatnak akár a Hór-patak csodálatos völgyén is. De Bogácson maradva is megismerkedhetnek a természettel: a pincesorokon a heggyel, a horgásztónál a vízzel, a kilátónál pedig az egész környező tájjal.

Az utazót a Bükk 300–400 méter magas vonulatai kísérik ide, de ez a terület már átmenet a Bükk hegység és az Alföld között. A táj arculatát a hegyvidék felől lefutó folyók és patakok alakították ki, amit jól érzékelhetünk abból, hogy szinte fésűfogszerűen ágaznak le a főútról a településeknek otthont adó völgyek. A 3-as főút (és az autópálya) túloldalán a Dél-Borsodi Mezőség különleges növény- és állatvilága várja a kirándulókat, ám Bogácsra jellemzőbb a hegyek hangulata, és közelebb is vannak látnivalói. Szép séták, kirándulások és túrák tehetők itt jelzett utakon, akár kerékpárral is.

Bogács a Hór völgyébe települt – ami az ország egyik leghosszabb völgye. Ebben haladva erdészeti zúzalékos és földutakon, jelölt túraútvonalon egészen Bükkszentkeresztig eljuthatunk, miközben nemcsak a természet, de számos épített emlék is kínál látnivalót. A völgy elején, az erdei út fölé magasodó hegyen nyílik a nevezetes Subalyuk-barlang, ahol megtalálták a Neander-völgyi ősember hazai nyomait. Gazdag a vidék a laza vulkáni tufájába vájt barlanglakásokban is.

A bükkaljai dombvidéket nevezhetnénk a „kaptárkövek földjének”, hiszen itt található a magyarországi kaptárkövek több mint kétharmada: 72 riolittufa toronyba mintegy 470 sziklafülkét faragtak. Bogács határában, a Hintó-völgyben egy ötfülkés kaptárkő található.

Ezeket a rejtélyes alakzatokat a természet és az ember együtt hozta létre. A vízmosások és más felszínformáló folyamatok tornyokká szabdalták, kúppá formálták a riolittufa dombokat. Ezekbe faragtak fülkéket az emberek. Viszont még ma sem tudni, mire szolgáltak az átlagosan 60 centi magas, 30 centi széles és 25-30 centiméter mély fülkék.

Ma elterjedt nevük azt sugallja, hogy a fülkék a korai, XI–XIV. századi méhészkedéssel állnak összefüggésben. De más elnevezésük is létezett: köpüskő, ablakoskő, vakablakoskő, bálványkő. Így nem zárható ki más elméletek igazsága sem, ezek szerint viszont urnatemetkezésre vagy áldozati ajándékok tárolására használták.

A község határához közel fekszik a keletre kinyúló Hintó-völgy és a nyugatra tartó Jács-völgy. Utóbbinak sajátos mikroklímája miatt számos öreg fa maradt meg itt, a legöregebb 250-300 éves. A völgyet kísérő hegy gerincén állt egykor a Tomori vár, aminek ma már romjait is alig lelhetjük fel. A Hintó-völgy értéke a riolittufába vájt pincesor és a már említett kaptárkő.

Bükkalja nagy múltú szőlő- és gyümölcskultúra hagyományait őrzi, aminek bizonyítékai a települések jellegzetes, gyakran többsoros pincesorai. A bogácsi pincesorokon általában szorosan egymás mellé épült, kőhomlokzatú, háromszögtetős apró borházak mutatják már messziről, mit rejt itt a hegy gyomra. Ám a régebbi sorokon nincs még apró borház sem: egyenesen a hegy simára kopott vagy koptatott falába vágták a pince bejáratát, amit apró vasajtók jeleznek. A legismertebb a Cserépi pincesor, de figyelemre méltóak a csecs-lyuki és a hintó-völgyi pincék is.

Ugyancsak a település határában fekszik a Szoros-patak felduzzasztásával kialakított horgásztó. A telepített halak – csuka, ponty, keszeg, amur – horgászhatók. A tó telelőtelepe a vadrécének, vonuláskor pihenőhelye költöző madaraink közül a hattyúnak, vadlibának.

A tájháztól nem messze található a kilátó, ahonnan láthatjuk Bogácsot és a környék településeit. Északra tekintve a déli Bükk évszázados erdőkkel borított szépségében, dél felé pedig az Északi-középhegység alatt elterülő Dél-Borsodi Mezőségig és a Hevesi-síkságig is elláthatunk.

SUBA-LYUK BARLANG

Egy ősember leletéről híres barlang a Bükki Nemzeti Park területén. Fokozottan védett természeti érték. Cserépfalun közelében, a Hór-völgy déli szakaszán található. A Hór-patak felett körülbelül 40 méterrel magasabban, 279 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. A Bükk-vidék hegységi része itt találkozik az Egri-Bükkalja nevű dombvidékkel.A triász időszaki mészkőben kialakult, hatalmas, 7×7 méteres, ovális szádával nyíló, 50 méter hosszú inaktív forrásbarlang emelkedő aljzata egy elágazáshoz vezet. Innen jobbra, a védőfalazat mögött láthatjuk azt a hatalmas kürtőt, mely az ásatás által tárult fel. A kürtő fala nagyobbrészt omladékból áll, ezért a falon átmászni életveszélyes. Az elágazás bal oldali ágában egy másik kijárathoz juthatunk, mely korláttal védett. Innen remek kilátás nyílik a Hór-völgy bejárata felé. Nevét egy helybeli betyárról, Suba Mihályról (Suba Miskáról), más források szerint Suba Lukácsról kapta. Fényes Elek 1851-ben már ezen a néven említette (Suba-lyuk). Helytelenül Subalyuk-barlang vagy Subalyuki-barlang. 1932 és 1945 között nevét Mussolini-barlangra változtatták.1932-ben Dancza János vezetésével ásatások kezdődtek meg a területen, és egy 25–35 éves nő és egy 3 év körüli gyermek csontmaradványai kerültek elő. A két csontváz darabjai egymástól 2–3 m-re, szétszórtan feküdtek, de nem keveredtek egymással. A női csontvázból előkerült az állkapocs fogakkal, a szegycsont, néhány csigolya, a keresztcsont, az egyik térdkalács és néhány láb- és kézcsont. A gyermek csontvázából megtalálták az agykoponyát, a felső állcsont töredékét a fogakkal, néhány csigolyát és bordát, a hosszú-csontokat és néhány kéz- és lábcsontot. Egészében véve kitűnő és európai viszonylatban is gazdag embertani leleteket találtak. A suba-lyuki csontváz maradványokat a múzeum Embertani Tára őrzi.A neandervölgyi népesség bizonyos morfológiai jegyeit tekintve nagyon specifikus volt, és sok mindenben különbözött az Európában őket követő népességtől. Különböztek külső megjelenésükben, különösen a fej formájában, nagyon robusztus arcuk volt. Ennek a speciális arcnak a fejlődését vizsgálva látható, hogy bizonyos jellegek már nagyon hamar megjelennek a gyermekek növekedése folyamán, míg mások csak később jelennek meg. De a speciálisan a neandervölgyiekre jellemző jellegek, például a szemüreg felett látható, torus supraorbitálisnak nevezett erőteljes kiemelkedés akkor jelenik meg a növekedés során, amikor a maradó fogazat, az első maradó zápfogak, az első maradó metszőfogak kezdenek megjelenni a gyermekeknél, azaz úgy a 6-8 éves kor körül. Ez az az időszak a fejlődésben, amikor először megjelennek az kisgyermek arcán a felnőtt férfiakra és nőkre annyira jellemző, jellegzetes neandervölgyi vonások.

DE LA MOTTE-KASTÉLY

A De la Motte-kastély a magyar kastélyépítés miniatűr remeke, késő barokk, copf stílusban épült 1774-78 között. Építtetője, Báró Szepessy Sámuel később eladni kényszerült gróf Almásy Antal özvegyének, báró Vécsey Annának. A kastély közkeletű elnevezése az ő második házasságából származik: férje de la Motte ezredes Mária Terézia udvarából, neki tulajdonítják a kastély belső franciás díszítését és utalásait. Tervezője lehet Fellner Jakab vagy maga a kivitelező Povolni János. A falfestmények Kracker János Lukács és Zach József, Szikora György valamint Lieb Antal munkái.A kastélyt nagykiterjedésű park ú.n. angol kert övezi.

Cím:3325 Noszvaj, Dobó út 10.Nyitva tartás: a hét minden napján 10:00 – 17:00Idegenvezetés:10 fő fölött: kizárólag előre egyeztetett időpontban.Belépődíjakról bővebben a honlapjukon.

 A kastély története

A kastély a község délnyugati peremén kőfallal bekerített 25 hold kiterjedésű parkban fekszik, homlokzatával a keleti utcafrontra támaszkodó, részben emeletes és XVI. Lajos stílusában (késő barokk) épült. Parkjában megtalálhatók a különböző fakülönlegességek és díszcserjék a tiszafától az oszlopostölgyig, a különleges akáctól a liliomfáig. Parkja a korai angolkertek közé tartozik, amelyet az épület mellett és tengelyesen a kastélyra komponálva alakítottak ki. 1774-1778 között, feltehetően Povolni János tervei szerint a Szepessy család építtette a kastélyt.A kastélyról először 1779-ben báró Szepessy Sámuel birtokainak összeírása alkalmával olvashattunk hiteles adatokat: “Noszvajon van egy újonnan épített épület, két contignátiós rezidenciális ház (kétszintes kastély), amelynek építése még nem fejeződött be egészen, díszes és kényelmes, lakóház céljára nagyon alkalmas épület, szilárd anyagból, zsindelyes, tágas udvarok részben körülkerítve erős fallal, ehhez csatlakozik virágos és gyümölcsös kert.”Az építtető hiteles voltát bizonyítja személyes vallomása, amelyet 1782. október 16-án tett az egri káptalan előtt abból az alkalomból hogy elkészült kastélyát Vécsey Annának, de la Motte Antalnénak eladta, a hozzá tartozó külső és belső tartozékaival, kocsmával, malommal, mészárszékkel, legelővel, szőlővel, szántófölddel, tehát az összes haszonbérlettel és épületeivel 11 ezer forintért. A kastély eladásának indoka Szepessy Sámuel édesapjának halála volt, ami miatt Noszvajról Sályra költözött, a nagy költséggel emelt épületek üresen pedig ne álljanak és tönkre ne menjenek.Nem mellékes körülmény, hogy Szepessy Sámuel 1775-től nagy összegű kölcsönöket vett fel: 1778-ban a budai egyetemtől 40 ezer forintot kapott, 1783-ban pedig már úgy eladósodott, hogy szegény jogon való perindításra kért engedélyt a megyétől. Az adósságok egy része nyilván a kastélyépítéséből és díszítéséből keletkezett. Az épület végleges befejezése és díszítése már az új gazda idején történt, erre engednek következtetni a földszinti előtérben látható festett lugason átködlő versailles-i épületek is, amelyből tán a márki nosztalgiája és honvágya is tükröződik. A keleti homlokzat előtt, az oldalszárnyak között (cour d’honneur-ös elrendezés) pompás park áll díszlépcsővel. Az utcától kovácsoltvas kapu választja el, a kapu egyik oszlopán az Almásyak címerét tartó unikornis (egyszarvú paripa) áll. A főépület tengelyében háromablakos, díszes középrész látható, földszintjén szerény bejárati ajtóval, felette erkéllyel. A bejárati ajtó mögött a sala terrena (hűsölő) húzódik, a lapos fiókos dongával fedett tér festése (farács, növények, ajtó stb.) lugasra emlékeztet, távolban feltűnik a versailles-i kastély perspektivikus architektúrája, emlékeztetve arra, hogy a megrendelő francia származású volt.A földszinti előtérből nyílik a kápolna, amelyet 1802-ben alakítottak ki, illetve rendeztek be, eredetileg a család tagjai számára, de idejárt a falu kevés számú katolikusa is.Az előtérből elegáns kétkarú lépcsőn át az emeletre jutunk. Innen a park felé nyíló ajtó az épülettel három oldalról körülhatárolt barokk udvarra vezet.Az emeleti előtér mennyezetét freskó díszíti, amely Auróra diadalmenetét ábrázolja, Kracker János Lukács művész festette 1778-ban. Az oldalfalakat római istenségek szoborszerű karikatúrái, gúnyképei díszítik, Venus, Apolló, Diana, Mars, Euterpe, Merkur építészeti formákba kényszerített figurái láthatók. A művész francia metszeteket használt előképnek, ezek jellegzetessége volt a mitológiát kigúnyoló, racionalista felfogás.Az előtérből a középső ajtón a díszterembe lépünk, amelynek mennyezetén a bor élvezetét mutató jelenetet látunk, középpontban látható maga Bacchus a sátrában, éppen italozás közben, körbe-körbe bakkecskével huzakodó, boros amforát felborító puttók, majd Noé lerészegedése és fekvő nőalakok szőlőfürttel. A secco technikájú festmény Szikora György egri festő munkája. A falakon festett fülkében XVI. Lajos-stílusú díszvázák virágfüzérekkel, csokrokkal: Zach József munkái.A nyílászárók, ajtók, ablakok eredetiek, tölgyfából készültek, barokk stílusban, rajtuk eredeti míves zárak. A díszteremben lévő eredeti, copf stílusú cserépkályhát Magner Károly győri fazekasmester készítette.A díszteremből balra a szalonba, más néven a római szobába jutunk, amelynek mennyezetén görög mitológiai témájú freskót látunk. A barokkos freskón szatír kecskével, játszó puttók, férfi- és női figurák láthatók. (Egyes vélemények szerint Zeusz, Héra és Ámor.) A terem nevét a falakon látható római légiós jelvényektől és az ablakmélyedésekben látható, Domitianust, Titust, Othot és Vespasianust ábrázoló portréktól kapta.A díszteremből nyílik az északi sarokrizalit emeleti szobácskája, az ún. madaras szoba. A falakon, festett építészeti keretben egzotikus madarak láthatók, a nyílások felett sasok, a párkány felett festett, áttört rács, ismét egzotikus madarakkal. A pikáns bájú, franciás mű minden bizonnyal XVIII. századi francia előképek alapján készült 1780 körül.A parkban lévő építmények közül legnevezetesebb a déli sarokban lévő télikert 1810-ből és a hozzá tartozó francia őrség egykori épülete, ahol a pálmák, díszcserjék, virágok díszlettek egykor. A félig tufába vájt építményt nagyméretű dongaboltozat fedi, a szabadon lévő homlokzata két kőpillérre támaszkodva teljesen üvegezett, így a napfényt korlátlanul biztosítja. A télikert fűtése kívülről történt és a belülről vaslappal fedett, süllyesztett csatornából áramlott a meleg levegő. A télikert mellett sziklába vájt kápolna volt.Feltétlenül megemlítésre méltó még a több mint 52 méter mély és két méter széles ásott és faragott kővel kifalazott kút, amelyre két hatalmas kerékkel működő barokk kútházat építettek. A parkban a kovácsoltvas napóra, valamint a díszesen faragott, kőkerettel szegélyezett, tavirózsával és vízinövényekkel díszített tavacska tette még idillikusabbá, romantikussá az egyébként is vonzó környezetet.A télikert tetején kialakított és gyönyörű kilátást nyújtó terasz díszes vas védőkorlátjában ott találjuk az A, J és H, C monogramokat, amelyek a márkit követő Almásy János és Haller Cecília neveit és birtokosságukat örökíti meg.A kastély és birtok a márki halálával az elsőszülött Almásy János tulajdonába került, aki a díszudvart lezáró kerítésben lévő főkapu oszlopfőjére egy-egy unikornist (egyszarvút) állíttatott, amelyek mellső lábaikkal a nemesi családi címert tartják.A kastély állandó lakhelyként szolgált a családnak és bizonyára társasági életet is teremtettek, amelyre mint művészetpártolók, meghívták az akkoriban Egerben vendégeskedő Dérynét is. Erről egy írás is tanúskodik és a tiszteletdíj kifizetését is rögzíti. Bizonyára nem Déryné volt az egyetlen művész, aki megfordult a kastélyban.1869 őszén Steinhauser István 96 ezer forintért megvásárolta a kastélyt és az egész Almásy-birtokot, amelyet az 1878-ban házasságot kötött Berta nevű leányának adott hozományul. Így a kastély egy újabb birtokos, Steinhauser Berta és férje, Gallasy Gyula vezérhadbiztos tulajdonába került.A kastély az 1900-as évekig a Gallasy család lakhelye volt, majd a századfordulón a Berta-major mellett újonnan emelt épület vette át ezt a szerepet.Gallasy Gyula halálát követően az Almásy-féle kastély a kisebbik Gallasy fiú tulajdonába került, aki csak a nyári hónapokban tartózkodott itt. Végül 1930 körül eladta. Az új tulajdonos a Balla és Benteley Drake házaspár lett, akik 1944-ig voltak birtokosai a kastélynak. Ezt követően 12 “háborús esztendő” következett a kastély történetében, míg végül 1956-1957-ben az elhanyagolt, megviselt épületet tatarozták és üdülő céljára rendezték be. Ekkor került sor először a közel kétszáz éves freskók restaurálására, amelyek az addig gyertyával, mécsessel történt világítás miatt erősen kormozottak voltak, de a beázás és az épület nem célszerű használata is nagy károkat okozott a freskókban, parkettában egyaránt.1972-től Heves Megye Tanácsa átvette a kastélyt, helyreállította és a freskókat újból restauráltatta. Ma mint kastélymúzeum a látogatók rendelkezésére áll.

MESÉK TANÖSVÉNYE

A Meseút egy különleges családi program Noszvajon, melyet meseterápiás gondossággal állítottak össze, hogy kicsiknek, nagyoknak, időseknek és fiataloknak remek mulatság, kaland, játék legyen az év minden napján!A 10 gyönyörű, kézzel festett házikóban egy-egy népmesét, és a meséhez kapcsolódó játékos feladatot, beszélgetés indító kérdést rejtettek el abban a reményben, hogy tanösvény szerű program nem csak vidám s tartalmas családi kikapcsolódás, baráti időtöltés, de lehetőséget ad egy belső utazásra is magunk és egymás jobb megismeréséhez.A 10 meseházikó egész évben, a hét minden napján végigjárható, bebarangolva a falu legszebb pontjait.Szedd össze hát a bátorságod, szerezd meg a meseházak kulcsát, a kalandos térképet, tisztítsd meg meselátó szemed, mesehalló füled, s indulj el a mesék útján a palóc hősök nyomában. Keresd fel a kacsalábon forgó meseházikókat Te is!A program bővíthető meseterápiás foglalkozással vagy egyik helyszínen mesés kézműves-foglalkozással. A Meseút néhány meseházikójának, állomásának végigjárása szakképzett meseterapeutával történik, mely 4-6 központi házikó felkeresésével jár. Mesemondás élő szóban, játékos, interaktív foglalkozást alkotó, fejlesztő meseterápiás módszerrel zajlik.A kezdőmappa megvásárolható a hét minden napján 10.00 – 18.00 óráig a Harmónia kávézó és cukrászdában. Címe: 3325 Noszvaj, Béke út 1.

MATYÓ MÚZEUM

Mezőkövesd Mátyás királytól kapott mezővárosi rangot. Az itt élők ezért olyan hálásak voltak a királynak, hogy annak becézett nevéről saját magukat is elnevezték. Így lettek az itt élők matyók. Színpompás népviseletükkel, máig őrzött hagyományaikkal, zárt közösségükkel különleges néprajzi egységet alkotnak még ma is.A legenda szerint egy matyó menyecskének az Ördög elrabolta az édesanyját és a szerelmét. Cserébe szeretteiért az Ördög azt kérte a lánytól, hogy télvíz idején vigye el neki az ölében a nyár összes virágát. Erdő, mező legszebb virágait hímezte a lány a kötényére és vitte el azt az Ördögnek, aki betartotta ígéretét. Így születtek meg a csodálatos matyó hímzések motívumai.A matyóművészet értékét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a matyó népművészet az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség listájában is szerepel. Nincs könnyű dolga annak, aki szeretné pontosan megismerni a matyó mintákat, mert ezek számtalan egyéni változatban készülnek, és sohasem ismétlődnek. A matyó hímzésre legjellemzőbb a rózsa, ebből a legtöbb változatot Kisjankó Bori tudta hímezni. Szép, 19. századi parasztházban van a Hadas városrészben a Kisjankó Bori Emlékház, ahol meg is tekinthetik a híres népművész munkáit.A Matyó Múzeumban ízelítőt kaphatunk a hajdan mindennapi viseletekből, a nők hosszú, harang alakú szoknyáiból, a színpompás fejdíszekből, a legények hosszú, bő ujjú, ugyancsak gazdagon kivarrott ingeiből; s megismerkedhetünk a matyók életével, szokásaival, a summás élettel, valamint a háromosztatú parasztházak berendezési tárgyaival. Kisjankó Bori „százrózsája” is ebben a múzeumban kapott helyet.A múzeum bejáratánál az 1954-ben elhunyt “százrózsás íróasszony”, az iskolát teremtő Kisjankó Bori mellszobra tekint ránk, míg 1850 körül épült lakóházában – ma Emlékház – a színpompás ragyogás mögött meghúzódott régi szegényparaszti életformát is megismerhetjük.

Cím:3400 Mezőkövesd Szent László tér 8.

EGRI VÁR

Eger történelmi múltú városát a hasonló nevű patak két oldalán találhatjuk a Bükk-vidék központi részének déli lábainál. Szent István király itt alapította meg az első püspökségek egyikét, az Egri főegyházmegyét, melynek területe egészen a Kárpátok gerincéig húzódott. Az 1970-es, majd az 1990-es évek ásatásai tárták fel a 11. századi, román stílusú rotunda maradványait (makettje a vártörténeti kiállításon látható). Falait sárba rakott kőből építették. A templom keleti végét kis, patkó alakú szentély zárta le. A csaknem pontosan a körépítmény közepén talált, kőből épített, kőfejtámaszos sírhelyen feltehetően az első püspökök egyikét temették el. A körtemplom melletti temető sírjaiból előkerült gazdag leletanyagból (zománcberakásos függők stb.) nyugati hittérítők letelepedésére következtetnek. A rotundához nyugat felől egy hosszú építmény csatlakozott: vélhetőleg ez volt az első püspöki palota.Az Árpád-kor elején az egri püspök menedékvára a felsőtárkányi Várhegy hatalmas erődítménye volt, de ezt a tatárok lerombolták. Az egri Várhegyen a 13. században csak kisebb erősség volt, a magas kőfalakat az országos újjáépítés részeként, az egri püspök parancsára emelték. A Szent János evangélista tiszteletére szentelt, háromhajós, román stílusú székesegyházat föltehetően Szent László király idején, a 11. század végén emelték. A székesegyházról a 14. századi krónikákban a várat is Szent János evangélista várának nevezték.https://player.vimeo.com/video/180410296?title=0&byline=0&portrait=0forrás: drone4u.huA kőfalak anyaga az egri borvidék fő talajképző anyagának tekintett riolittufa, ami könnyen faragható, de könnyű, meglehetősen puha és nagyon kevéssé fagyálló. Ezért a nagyobb hidegek utáni olvadások idején egyes falszakaszok rendre leomlottak, a vár rendszeres karbantartást igényelt. A tüzérség megjelenésével a klasszikus lovagvár jellegű (magas, vékony falakkal épített) egri erődítés több szempontból is kritikusan elavult. A fő probléma az volt, hogy a Várhegy melletti, annál magasabb Almagyar dombról át lehetett lőni a falak fölött. Ezért (először a Felvidéket uraló cseh husziták elleni védekezésül) a domb jelentős részét elkerítették. A hódító Oszmán Birodalommal szemben kialakított végvárrendszer fontos tagjának számító várat a 16. század első felében külső és belső részre osztották, a védműveket Alessandro Vedani tervei alapján korszerűsítették. Eger élére 1548-ban nevezték ki Dobó Istvánt várkapitánynak. Dobó elsődleges feladatának tartotta, hogy a várható török támadás ellen minél jobban megerősítse a végvárat. Ehhez növelte mind a helyőrség, mind a hadieszközök számát. A hadjáratot Kara Ahmed vezír, Szokoli Mehmed ruméliai és Hadim Ali budai beglerbég irányította. Egyesített hadaik 1552 szeptemberében vették ostrom alá az egri végvárat, de a védők visszaverték próbálkozásaikat. Mire az ostromlók elvonultak a vár alól, a falak többsége súlyosan károsodott. Az évtizedekig tartó újjáépítés közben (Ottavio Baldigara, Bornemissza Gergely és Christoporus Stella tervei alapján) jelentősen korszerűsítették is a védműveket, a helyőrség létszámát hétezer főre emelték. Intézményesítették a várban működő lőpormalom alapanyag-ellátását (az évi 500 tallér értékű salétromot évi adójának fejében Debrecen szállította). Német (osztrák) tüzéreket alkalmaztak (békeidőben 8–10 tűzmestert fejenként 2-3 segéddel). Mindezek dacára 1596-ban a több nemzetiségű helyőrség rövid viadal után III. Mehmed szultán kezére adta a várat.A hódoltság 91 esztendeje alatt a törökök nemcsak fenntartották, de bővítették is az erődrendszert. A várat a Habsburgok 1687-ben vették vissza, miután kiéheztették a védőket. 1701-ben a császári haditanács felrobbantatta a feleslegessé vált külső vár védőműveit, így a kuruc szabadságharcban csak a belső vár kapott kisebb szerepet.A régi dicsőség színtere ezután lassan hanyatlásnak indult, köveit szekérszámra hordták el a városba építkezésekhez. A régészeti kutatómunka és helyreállítás csak 1862-ben kezdődött el.

Cím:3300 Eger, Vár 1.

MINARET

A Minaret Európa területén legészakabbra épített török kori műemlék. Az építmény 14 szög alaprajzú és 40 méter magas. A faragott homokkőből épült torony viszonylag jó állapotban vészelte át az évszázadokat. Magas törzsén belül 97 csigalépcsőfok vezet fel a körerkélyre, amelyet vaskorlát övez. A csodálatos panorámáért érdemes megküzdeni a csigalépcsőkkel!Cím:3300 Eger, Knézich Károly utca 4.

EGRI BAZILIKA

Eger egyetlen klasszicista építménye, Magyarország második legnagyobb temploma, a Bazilika. Hild József tervei szerint 1831-1837 között épült Pyrker érsek megrendelésére. A főszékesegyház előtti téren álló szobrok Marco Casagrande alkotásai. A Bazilika orgonáját a XIX. század végén a salzburgi Moser cég szállította. Főszezonban (május 15. – október 15.) mindennap a déli órákban orgona-bemutatót hallhatnak az ide betérő érdeklődők. A szív, mely Egerért dobogott, legyen az egrieké” – ez volt az építtető, Pyrker János érsek utolsó kívánsága, akinek szívét a székesegyház kriptájának központi részén ma is őrzik.„Az Isten házának szépsége és az itt áradó kegyelem töltse el mindnyájuk szívét örömmel és békével!”

A Bükkalja látnivalók köre nem teljeskörű, de így is csodálatos ízelítőt nyújt.